Interjú a kategóriagyőztesekkel 03 – Gráf Péter

Szia Peti, másfél hete megnyerted a Legszebb Téma kategóriát a 2012-es Jónás Tamás Gitárversenyen. Gratulálunk, és köszönjük, hogy elvállaltad ezt az interjút!

Én is köszönöm szépen a lehetőséget!

Mikor kezdtél el gitározni, és hogyan jött az ötlet a zenélésre? A családodban zenélt valaki?

12 éves koromban kezdtem el gitározni, bár eleinte inkább csak boldog hangszertulajdonos voltam. Édesanyámnak volt otthon egy 30 éves csehszlovák Cremona akusztikus gitárja, amin először elkezdtem pengetni. Tőle kaptam az első gitárleckéimet, bár ezek főleg az 1-2 akkordos tábortűz melletti dalokban ki is merültek:) Akkor az ilyesmi még nagyon nehéz dolognak tűnt. Édesapám is gitározott, nővérem zongorázott, nagypapám pedig citerán játszott.

Komolyabban 18 éves koromban kezdtem el a zenével foglalkozni, amikor felvételt nyertem a Kőbányai Zenei Stúdióba, ahol az a szerencse ért, hogy Kormos János és Babos Gyula voltak a tanáraim, akiknek nagyon sokat köszönhetek, úgyhogy ezúton szeretném Nekik is megköszönni! Teljesen megváltoztatták a gitározásról és a zenéről való gondolkodásmódomat, segítettek átlépni a saját határaimon.

Kik a kedvenc gitárosaid és melyek a kedvenc együtteseid?

Erre a kérdésre elég nehéz válaszolni, mert hosszú a lista, rengeteg kiváló muzsikus és zenekar van, úgyhogy csak fontossági sorrend és a teljesség igénye nélkül mondanék néhány nevet és zenekart: Jimi Hendrix, Joe Satriani, Robben Ford, a Steel Panther, Bon Jovi, GunsNRoses, Mr Big és még sokan mások. Mint már mondtam, ez egy elég hosszú lista. Igyekszek sokféle zenét hallgatni, tágítani a látókörömet és mindig új dolgokba belekóstolni.

Mik a távlati céljaid, terveid a zenéléssel? Milyen eredmények elérése esetén éreznéd azt, hogy elérted a célodat, mint gitáros?

Egyelőre még keresem a „saját hangom”, a helyem a zenében. Szeretnék egyszer egy olyan zenekart találni, ahol otthon érzem magam, valamint a saját zenémet játszhatom mindenféle kompromisszum nélkül. Röviden: valami értékeset és maradandót alkotni. Ez sajnos csak nagyon kevés zenésznek adatik meg, de igyekszek optimista maradni.

Játszol-e most együttesben, és ha igen, akkor hol láthat titeket legközelebb a közönség?

Sajnos most nincsen zenekarom, úgyhogy egyelőre csak a youtube-on vagyok megtalálható. Néha befut egy-két alkalmi fellépés, vendégszereplés, de ezen kívül semmi fix.

A gitárversenyen többek között a Jam Track Central ajándékutalványát és az Oroszlánbarlang Ibanez hangológépét nyerted. Kérlek, mesélj nekünk kicsit ezekről a nyereményekről, mik a tapasztalataid és a terveid ezekkel? Hogyan haladsz a Jam Track Central ajándékutalványán beszerzett gitár-anyagok feldolgozásával?
Élvezem nagyon az ajándékokat. Az Oroszlánbarlang által adott Ibanez hangolóról sok jót tudok mondani, igazából tökéletesen működik, jó a reakcióideje és iszonyatosan pontos, ráadásul nagyon jól állítható, úgyhogy nem kell hajolgatni ahhoz, hogy lássam a kijelzőt.

A Jam Track Central-os cuccok már viccesebb kérdés, azt hiszem, hogy elleszek velük egy darabig. A következő dolgokat töltöttem le:
Andy James – Epic Rock Vol.1
Guthrie Govan – Late Night Sessions 2
Dave Lockwood – Smooth Grooves
Jack Thammarat – On The Way.

Ezeken kívül csaptam hozzá pár ingyenes letöltést is:
Chris Eaton – Sleazeball
Jess Lewis – Room 335 (Alex Hutchings szólóval)
Hard Times Blues
Tom Quayle – Hopes
Santana Style
és Callum Williams – Drivin’ Blues.

Röviden: van bőven mivel foglalkozni. Most éppen a Guthrie-t csinálom, de szerintem elleszek vele egy darabig, főleg mire kielemzem, hogy mi is történik. A technikai részébe, valamint a frazírozásba is beletörik a bicskám, úgyhogy tanárra nem fogok költeni a közeljövőben. :)

Milyen módszereid vannak a gyakorlásra? Hogy osztod be a gyakorlást, és mennyi időd jut rá egy héten?

Igyekszek minél többet foglalkozni vele és minden nap gyakorolni, de sajnos előfordul, hogy ezt nem sikerült betartanom. A metronóm nálam elengedhetetlen, főleg mivel a ritmikai része a dolognak sose volt az erősségem sajnos, igyekszek folyamatosan javítani rajta. Ilyenkor általában skálázok, futamokat, arpeggio-gyakorlatokat gyakorolok felváltva váltott-, illetve sweep pengetési technikával attól függően, hogy maga az adott gyakorlat mit kíván meg. Általában nyolcadosan kezdem, majd váltok tizenhatodra, illetve triolára. Ezen kívül igyekszek sok transzkripciót megtanulni, kielemezni, hogy mi miért történik, majd ezek alapján valami sajátot alkotni az adott zenei témára. Ha ez megvan, akkor kipróbálom a megtanultakat más zenei kontextusban is egészen addig, amíg teljesen be nem épül a rendszerbe. Ebben sokat segít a Boss MicroBr nevű kütyü, amit kb. egy éve sikerült beszereznem. Elképesztő, hogy mennyit segít a gyakorlásban az, hogy minden ott van egy helyen.

Mi a kedvenc hangnemed és/vagy akkordod? Milyen hangulata van?

Az abszolút kedvenc az E7(10b). Szinte minden zenei műfajban megtalálható és mindenhol jól szól. Egyszerűen dögös! Ezen kívül nagyon szeretem a különböző, főleg a popzenében megtalálható harmóniákat: dúr add9, moll 11, a sus-akkordok, valamint a különböző per-basszusos megoldásokat, amik rendkívül változatossá tudnak tenni egy harmóniamenetet.

Hol hallottál a Jónás Tamás Gitárversenyről? Mi alapján döntötted el, hogy indulsz rajta?

Facebook-on láttam a versenykiírást. Meghallgattam az alapot, ami azonnal megtetszett, szóval úgy döntöttem, hogy megpróbálom. Rengeteg ötletem volt rá, ezért is csináltam két videót.

A gitárversenyre készített szólód, amellyel megnyerted a kategóriát, milyen arányban tartalmaz improvizált részeket, és mennyi az előre megírt rész benne?

A második videóm, amellyel megnyertem a kategóriát, az egy teljesen megkomponált és begyakorolt szóló volt, az első viszont rengeteg improvizatív részt tartalmazott, leginkább mentem a fülem után. Igyekeztem több oldalról is megközelíteni a dolgot. Remélem, hogy sikerült!

Mi volt az eddigi legérdekesebb koncertélményed zenészként, és nézőként?

Zenészként az egy vicces történet. Jó pár évvel ezelőtt Egerben játszottunk a Dobó téren, ahol a technikusok jó fejek voltak és kaptunk füstgépet a színpadra, de valami technikai gubanc adódott az egyik szám alatt és a gép elkezdte irgalmatlan mennyiségben befújni a füstöt. Mi nem láttunk ki a színpadról, a közönség pedig nem látott be. Erről van valahol egy baromi jó képem, ahol csak annyit látni, hogy a színpadot ellepte a füst, amit átvilágítanak a fények. Én éppen egy szóló kellős közepén voltam, úgyhogy előre mentem, pedig nem kellett volna. Mindössze néhány centin múlt, hogy nem estem be arccal a közönségbe. Elég kellemetlen lett volna:)

Nézőként pedig a 2010-es Satriani koncertet mondanám. Egyszerűen elképesztő a figura, hogy milyen színpadi jelenlét van, a zenekaráról nem is beszélve. 56 éves és tizenvalahány lemeze jelent meg, mégis még mindig egy energiabomba. A zenekar az első számmal szabályosan berobbant. Az előzenekarral együtt majdnem 4 órás buli volt. Ez mindenképp egy meghatározó élmény volt a számomra.

Melyek az erősségeid a gitározáson belül (improvizálás, pontosság, hallás, egyes technikák), és mely területeket érzed a leginkább fejlesztendőknek?

A legerősebb talán az elméleti tudásom, amit folyamatosan igyekszek beépíteni a gyakorlatba is. Sajnos sok minden még csak fejben van meg, nem mindig sikerül a gyakorlatban megvalósítani. A legfontosabbnak azonban még mindig az improvizációt, a hallást, valamint a ritmikát mondanám, ezeket mindenképpen szeretném még fejleszteni. Szerintem az improvizáció is egyfajta útkeresés, amivel az ember megtalálhatja a saját helyét a zenében és az életben is egyaránt.

Köszönjük az interjút, és még egyszer gratulálunk!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s