Lelovics György

Az egyik legeredetibb szólót küldted be, sosem lehetett sejteni, hogy épp mi fog történni, és ez az egyik legfontosabb dolog. Emellett az is lényeges, hogy legyen összetartó erő is a szólóban, és szerencsére ez is teljesült, úgyhogy egy olyan alkotás lett, amely több megnézés után is friss és érdekes marad.

A wah-szakasz utáni killswitch-résznél látnod kellett volna, ahogy az egyre nagyobb mosoly elindul nálam. (1:23-nál is volt egy ilyen rész.) 1:26-nál pedig Pete Lesperance és Jorn Viggo Lofstad ugrott be, két nagyon eredeti hangvételű gitáros – mindig jót jelent, ha ők ugranak be valamiről. Nehéz kedvenc szakaszt kiemelni, mert mindegyik más miatt volt jó. A fent említett három rész mellett az intrót is külön megemlítem, ötletes, érdekes és mégis befogadható volt.