Szia Viktor, az előkelő harmadik helyen végeztél a Legjobb Gitáros kategóriában a 2012-es Jónás Tamás Gitárversenyen. Gratulálunk, és köszönjük, hogy elvállaltad ezt az interjút!Mikor kezdtél el gitározni, és hogyan jött az ötlet a zenélésre? A családodban zenélt valaki?
Tizenkét évesen kezdtem gitározni a nagybátyám hatására, tőle vettem az első, meghatározó leckéket is. Korábban zongorázni tanultam, zeneiskolában, akárcsak édesanyám annak idején, és elég kitartóan is tanultam ezen a hangszeren. Mára a gitár maradt a fő hangszer, bár az egyetemi évektől kezdve eléggé elhanyagoltam a dolgot – kb. két éve kezdtem kel ismét gyakorolni.
Kik a kedvenc gitárosaid és melyek a kedvenc együtteseid?
A klasszikus gitárhősök közül Yngwie Malmsteen-t és Steve Vai-t csodálom a leginkább. Malmsteen szinte a semmiből egy csapásra teremtett meg egy katedrálisszerű, lenyűgöző és változatlan zenei világot, amiben lehet, hogy ma már csak ő érzi otthon magát, de ez a legkevésbé sem zavarja:) Steve Vai a másik véglet: nála sosem lehet tudni, mi történik a következő számban, sőt ütemben, ennek ellenére bármikor felismerhető a zenéje. Kifejezetten kedvenc együtteseim nincsenek, de szívesen megemlítenék három olyan lemezt, ami valamiért közel áll hozzám. Queensrÿche: Empire (1990) Ozric Tentacles: Strangeitude (1991)és Kyuss: Blues For The Red Sun (1992).
Mik a távlati céljaid, terveid a zenéléssel? Milyen eredmények elérése esetén éreznéd azt, hogy elérted a célodat, mint gitáros?
A távlati céljaim megegyeznek a mindennapi céljaimmal: szeretnék jól gitározni és izgalmas zenéket világra segíteni. Egyik sem könnyű, de talán nem is lehetetlen.
Játszol-e most együttesben, és ha igen, akkor hol láthat titeket legközelebb a közönség?
A RasaSoundban játszom, ahol inkább színez és kiegészít a gitár; nem az a klasszikus, terpesztős gitárhős muzsika :) Különböző okok miatt jelenleg takaréklángon vagyunk, de remélem, hogy belátható időn belül hallani és látni lehet minket. A Synthetic Nature című EP-nket itt lehet meghallgatni, a YouTube-csatornánk pedig innen nyílik.
Milyen módszereid vannak a gyakorlásra? Hogy osztod be a gyakorlást, és mennyi időd jut rá egy héten?
Napi nyolc-tíz óra munka mellett nem egyszerű, de igyekszem mindennap legalább egy órát gyakorlásra fordítani. Húsz percet szánok a manuális készségek szinten tartására: váltott pengetés, legato, nyújtások, vibrato stb. Húsz perc jut valamilyen elméleti feladat gyakorlatba ültetésére: kiválasztott hangnemben vagy egy adott akkordmenetre előre kijelölt „szabályok” szerint improvizálok: pl. csak a 10. és a 14. fekvés között vagy csak egy húron mozogva, a megkötések és a lehetőségek száma végtelen. Végül húsz perc jut valamilyen saját téma vagy számötlet kidolgozására.
Mi a kedvenc hangnemed és/vagy akkordod? Milyen hangulata van?
Egy gitáros kedvenc hangneme csakis a legmélyebb húrjára épülhet :) Nálam ez az E, úgyhogy legyen az E-dór. Szerencsés hangnem, egy fokkal érdekesebb ugyanis a mollnál, de néhány hang kihagyásával a blues és a rock örök kályhájához, az e-moll pentatonhoz juthatunk vele (és fordítva: könnyen felépíthető a moll-pentaton „feldíszítésével”). Ha valaki még csak most ismerkedne a modális hangsorokkal, csakis ajánlani tudom az E-dórban való kísérletezgetést.
Hol hallottál a Jónás Tamás Gitárversenyről? Mi alapján döntötted el, hogy indulsz rajta?
A Hangmester fórumon szoktam olvasgatni a Jónás Tamás topikot, néha hozzá is szólok, ha van időm és mondanivalóm; itt olvastam a versenyről. Úgy gondoltam, csak jól járhatok: egy szóló megírása, feljátszása megkövetel bizonyos fajta összeszedettséget, ami soha nem jön rosszul. Ráadásul a többiek nevezéséből is rengeteget tanultam.
A gitárversenyre készített szólód milyen arányban tartalmaz improvizált részeket, és mennyi az előre megírt rész benne?
Jórészt megírtam előre. Két helyen nem terveztem el, mi fog történni pontosan. Az egyik a refrén előtti utolsó akkord, a másik a refrén záró körének Cmaj7 – Am9 váltása volt: itt annyit tudtam, hogy az ötödik húr C-jéről indulva a második húr F-jére szeretnék megérkezni, mikor az alap a Fmaj9-ra vált.
Mi volt az eddigi legérdekesebb koncertélményed zenészként, és nézőként?
Nem vagyok nagy koncertre járó, de az Ozric Tentacles 2010-es A38-beli koncertje nagyon tetszett: rutinos, gördülékeny és megsemmisítően feszes produkció volt, nagyban köszönhetően a dobosnak, Ollie Seagle-nek. Zenészként a legkellemesebb élmény egy csehországi fesztivál, a Beseda u Bigbitu volt, ahol a nézők nyitottak, a szervezők barátságosak, a technikusok pedig profik és segítőkészek voltak.
Melyek az erősségeid a gitározáson belül (improvizálás, pontosság, hallás, egyes technikák), és mely területeket érzed a leginkább fejlesztendőknek?
A hallásommal nincs komoly baj, és néha kreatív pillanataim is vannak. Technikailag nem vagyok különösebben felkészült, de igyekszem a korlátaimon belül érdekes dolgokat megvalósítani. Próbálok minél többféle zenét hallgatni, illetve feltérképezni a zeneelmélet számomra még ismeretlen vidékeit. A legkeményebb ütközeteket jelenleg a lustaságom és az időszűke ellen vívom.
Köszönjük az interjút, és még egyszer gratulálunk!
Én köszönöm a lehetőséget.
Jónás Tamás - zeneszerző, gitáros 